Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Székelyudvarhely - A székely anyaszék

Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül. Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. Mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta.  Székelyudvarhelyen több ízben tartottak székely nemzetgyűlést és székely hadiszemlét. A nemzetgyűlések közül igen jelentős az 1505. november 23.-i. Ekkor fogadják el a székelyek Constitutioját”(a székely nemzet törvénykönyvét és pertitioját), és alkotják meg a főtörvényszéket, mely 1652-ig működik, és ellátja az egész székelyföld peres ügyeit. Ezért kapja Udvarhely-szék az anyaszék elnevezést. A 16. század második fele komoly változást hoz Udvarhely életében: fejedelmi rendeletre ekkor, 1571-ben csatolják a városhoz a Jézus-kápolna tövében elterülő Gyárosfalvát, 1577-ben pedig Szentimrét. Lakatos István 1702-ben már az egész székelyföld fővárosának nevezi. 1735-ben az Erdélyt birtokba vevő Habsburgok feltérképezik a településeket, a városokat pedig képileg is megörökítik. Így születik meg Udvarhely első képi ábrázolása, I. J. Haas rajza, amelynek eredetijét ma a bécsi Hadilevértárban őrzik. Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával alakul meg Udvarhely vármegye. A trianoni békeszerződésig Székelyudvarhely Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt.

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc) ma megyei jogú város Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence  gazdasági központja, a megye második legnépesebb városa. A városhoz tartozó Szejkefürdőn található Orbán Balázsnak (1829–1890), a Székelyföld leírójának hét székelykapuval díszített síremléke, melyet 1932-ben avattak fel.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Székelyudvarhelyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.