Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

1945-ig kiadott székelyudvarhelyi képeslapokat keres a Haáz Rezső Múzeum

FELHÍVÁS
 
Székelyudvarhely kulturális életét tematizáló KÖNYV ÉVE motivációként szolgál a város múltjának egy szegmensét bemutató reprezentatív könyv megjelentetésére. A tervezett minőségi kivitelezésű katalógus a 19. század végén, valamint a 20. század első felében Székelyudvarhelyről kiadott és forgalomba helyezett képeslapok esztétikus ábrázolásai révén mutatja be a város történetét, építészeti és társadalmi életének változását.
 
Székelyudvarhely szellemi és tárgyi közkincsét képező múzeumi képeslapgyűjtemény alkotja a kiadvány tartalmi magvát. A múzeum fenntartója, az önkormányzat célirányos támogatása révén, múlt évben vásárlás útján kibővített gyűjtemény tematikában változatos és gazdagon illusztrált katalógus megjelentetését teszi lehetővé. A történelmi hűség és esztétikus publikáció biztosítása érdekében, a Haáz Rezső Múzeum által nem birtokolt korabeli képeslapok felhasználási jogát már megszereztük több közgyűjteménytől. Ezt a kört szeretnénk kibővíteni a magánszemélyek által birtokolt régi képeslapok bevonásával is.
 
Felhívásunk azon személyekhez szól, akik 1945-ig kiadott székelyudvarhelyi képeslapokat őriznek, és hajlandóak ezekkel gazdagítani a tervezett reprezentatív kiadványt. Kapcsolatfelvétel és további információk érdekében keressék bizalommal a múzeumot: tel.: 0266-218375, e-mail: info@hrmuzeum.ro.
 
Fotó: https://www.facebook.com/haaz.muzeum/

Magyar nyelvű iskolát hozna létre az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület

Ingatlanvásárlásra készül az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület Székelyudvarhelyen: 2018 óta dolgoznak egy magyar nyelvű speciális iskola létrehozásáért, jövőre már az első osztályt is elindítanák. A projektet a magyar kormány is támogatja, ám az anyaországi segítség nem lesz elegendő. Így tehát január közepétől adománygyűjtő kampányt indít az egyesület: a támogatásokat az erdelyivakiskola.org weboldalon keresztül fogják fogadni.

A magyar állam a Bethlen Gábor Alapon keresztül 500 millió forinttal szándékszik támogatni az iskolaprojektet. Az összeget teljes egészében az iskolaindításhoz szükséges ingatlan megvásárlására, az átalakításra szánják, a megfelelő indokkal bármikor lehívható.

Romániában jelenleg hét speciális iskola működik, az oktatás nyelve mindenkiben a román (csupán a kolozsvári intézményben van olyan opcionális tantárgy, ahol magyarul is tanulhatnak a gyerekek).

Az egyesület felmérése szerint a három székelyföldi, azaz Hargita, Kovászna és Maros megyében összesen 193 magyar anyanyelvű látássérült, gyengén vagy alig látó gyermek él, közülük csupán tizenhárman tanulnak speciális iskolában, a többiek az integrált oktatásban vesznek részt. Ez utóbbi azonban rendkívül megterhelő a szülőknek és nagy feladat elé állítja a pedagógusokat is, ráadásul az egyesület tagjai szerint a szegregált oktatásra is szükség lenne, legalább az elemi tagozatokon, hiszen ebben az időszakban a látássérült gyerekek olyan képességek és kompetenciák birtokába jutnak, amelyek a későbbiekben segítenek majd nekik önállónak és önellátónak is lenni.

A magyar nyelvű tanintézetet Székelyudvarhelyen hoznák létre, a beruházás összköltségét mintegy 4,5 millió euróra becsülik. A számvetésből tehát egyértelműen kitűnik, hogy önmagában csak az anyaországi támogatás nem lesz elegendő a projekt megvalósításához.

Így tehát január közepétől adománygyűjtő kampányt indít az egyesület: a támogatásokat az erdelyivakiskola.org weboldalon keresztül fogják fogadni.

Bár az ingatlant még nem választották ki, a nagyberuházástól függetlenül jövő ősztől legalább egy 15-20 fős csoporttal elindulna a speciális, magyar nyelvű oktatás Székelyudvarhelyen. Mivel belföldön erre nincsen lehetőség (nincs speciális továbbképző gyógypedagógusok számára), az egyesület Magyarországra küldött egy szakembert, aki befejezte mesteri tanulmányait, és a jövő tanévtől induló csoport vezetését fogja végezni.

 

Kép: Látássérült gyermekek tábora a Hargitán. (Archív). Fotó: https://www.facebook.com/erdelyimagyarvakok

 

Ócskavasként értékesítették a régi décsfalvi híd elemeit

Noha korábban még hasznosítani szerették volna a 137-es megyei úton, Décsfalva határában, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épült, majd szétbontott híd elemeit, mostanra kérdéssé vált, hogy hová tűnt a több tonnányi vasszerkezet. Mint kiderült: ócskavasként értékesítették.

Néhány hete használhatják már az autósok a Décsfalva határában megépült, Nagy-Küküllőn átívelő új hidat, ám a tavaly év végén elbontott régi átkelő fémszerkezetének elemei eltűntek a helyszínről.

Mint azt a Székelyhon.ro hírportál kiderítette, a megyei tanács Galambfalva községnek adta át a hídelemeket, ők a szakértői vélemények alapján kiderítették, a híd elemei nem használhatók, ezért azokat – más jelentkező hiányában – ócskavasként értékesítették.

Műemlék is lehetett volna az 1911-ben – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – épült fémszerkezetű híd, amelyet tavaly év végi elbontásáig használhattak a Décsfalva határában közlekedő autósok, ám végül senki nem nyújtott be ilyen igényt. Ez volt egyébként az egyetlen közúti átkelő Hargita megyében, amely az említett időszakból származik.

Ilyen hidakat már nem készítenek, így feltétlenül meg kellene őrizni, hiszen a történelem része – nyilatkozta korábban a Székelyhon.ro hírportálnak György Béla Zsolt, út és hídtervező mérnök. A hidat korábban Bögöz község szerette volna megtartani, ám lemondtak erről Galambfalva javára, ahol szintén hasznosították volna. Végül ez sem bizonyult jó megoldásnak, hiszen túl költséges lett volna újra összeállítani.

Fotó: A régi híd elemei. Nyomuk veszett. Archív • Fotó: Erdély Bálint Előd/szekelyhon.ro

Mini Erdély-park nyílik Szejkefürdőn

Erdély számtalan történelmi épületének és épületegyüttesének a makettjeiből nyitnak állandó szabadtéri kiállítást a Székelyudvarhellyel szomszédos Szejkefürdőn. A közel egy hektáros területen még csak mintegy negyven észak-erdélyi épület és épületegyüttes makettje lesz látható, de dolgoznak a Mini Erdély-park dél-erdélyi műemlékeket bemutató részén is.

Amint Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium projekt révén ismert Visus Kulturális Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: olyan épületek lesznek láthatók, mint a törcsvári kastély, a  miklósvári Kálnoky-kastély, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a marosvécsi Kemény-kastély, a székelyderzsi erődtemplom, a szászkézdi vártemplom, de megtekinthető lesz többek között Kolozsvár belvárosának a makettje is abból a korból, amikor álltak még a város falai.

Elmondta: nem ugyanazzal a léptékkel kicsinyítették le az épületeket. Arra törekedtek, hogy a park sétányairól nézve látható, élvezhető legyen a látványuk. Vannak makettek, amelyek másfél-két négyzetméteres területűek, mások másfél méter magasak. Azt is célul tűzték ki, hogy az épületeknek egy kicsit a környezetét is visszaadják. A magaslatra épített várakat a parkban is sziklás környezetbe helyezték. Vigyáztak ugyanakkor arra is, hogy a látogató az épületmakettek belső udvaraira is bepillanthasson.

Fazakas Szabolcs elmondta: az Orbán Balázs sírja közelében levő egyhektáros területet 24 évre vették bérbe Székelyudvarhely városától. Hozzátette: azt is tervezik, hogy a sétányok mellé egy kisvasút pályáját fektetik le, és hamarosan kisvonatról is megnézhetők lesznek az erdélyi műemlékek.

Felidézte, a Székelyföldi Legendárium projekt egy térkép elkészítésével kezdődött, amelyen a településeket a hozzájuk kapcsolódó legendák hőseivel illusztrálták. Később elkészült a legendárium könyvváltozata is, amelybe 156 székelyföldi mondát gyűjtöttek össze és illusztráltak. A könyv sikerén felbátorodva társasjátékot, színezőt, kártyát, kirakókockát, rajzfilmeket is kezdtek készíteni a legendákból. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a legendáriumot a Kárpát-medence valamennyi régiójára kiterjesszék. Hamarosan piacra kerül a kárpátaljai legendárium kötete.

Teljes egészében megújul a belvárosi református templom

Bár már tavaly szeptemberben megvoltak a kivitelezési engedélyek, csak most, június utolsó napjaiban kezdték meg az 1781–1784 között épült belvárosi református templom külső-belső felújítását, a munkálatok egy évet vesznek igénybe. A beruházás értéke közel hárommillió lej, ennek jó része magyar állami támogatásból az Erdélyi Református Egyházkerület püspökségén keresztül érkezik. A megyei tanács és a helyi önkormányzat is támogatja, az egyház  a kultuszminisztériumnál is pályázott a felújításra, de a gyülekezet tagjai, vállalkozók is mellé álltak az ügynek.

A páratlan munkálatsor megrendelői és kivitelezői reményei szerint pontosan egy év múlva eme szent hajlék olyan képe tárul elénk, mint a templom építésekor – mondta el Várday Zsolt, a javítási munkálatok tervezője a beruházásról tartott sajtótájékoztatón.

A mai istenháza helyén egykor egy rossz állapotú gótikus templom állt, ezt a kerítőfalán belül bővítették. (A régi kerítőfal alapjai még ma is állnak, a rehabilitáció során ezeket láthatóvá is teszik majd.) Miután a templom továbbra is kicsinek bizonyult, az egyház elöljárói többször kértek engedélyt egy új templom felépítésére. Ezt Backamadarasi Kis Gergely szerezte meg 1780-ban. A Székelyudvarhelyi Református Kollégium nagy tekintélyű rektor-professzora volt a legfőbb támogatója és irányítója a templom felépítésének. A ma is használt templom 1781–1784 között épült fel Schmidt Pál, marosvásárhelyi „főpallér” vezetésével, amit 1782-ben rendeztek be. Ekkor készült el a szószék is, majd egy év múlva megvásárolták a harangokat. 1896-ból való az úrasztala, valamint az orgona. 1941-ben, a piactér rendezése során lebontották a templom falaihoz toldott boltokat, műhelyeket, kerítést, s így teljes méltóságban foglalta el helyét a főtér közepén. Utolsó külső nagy javítása 1988-ban volt. Belsejét szinte ugyanabban a formában láthatjuk, mint amikor 1782-ben berendezték. A templombelsőt 1906-ban javították utoljára.

 A felújítás után a templombelső visszakapja fehér színét, így előtérbe kerül a szószék és a felújított orgona. Olyan egyedi készítésű világítástechnikai berendezéseket használnak, amellyel a gyönyörű teret meg lehet mutatni. A korszerű hangosításra és a betörésvédelemre is gondjuk lesz a munkálatok során.

Időigényes, két-három hónapnyi lesz a torony bádogmunkája, alatta a faszerkezet cseréje és a hajótest héjazatának cseréje. A templomra kerülő új, kézműves cserepek Nagybaconban készültek. A jelenleg látható feliratok megmaradnak, sőt az 1862-es nagy felújítás évszáma is visszakerül, ehhez fehér festésű cserepeket használnak. Utolsó munkálatsorként a külső rendezést végzik el. Járóburkolatot kap a tér, amelyet szeretnének bekapcsolni a főtérbe, és újra találkozási hellyé tenni, mint 1941 előtt. A templom használható lesz a munkálatok közben is.

Kép: „Ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá.” 1Pt 2,5a. Farkas Ábel keresztelője. Párhuzamos építkezés Fotó: https://www.facebook.com/belrefegy/

Ismét találkoztak azok, akiket Márton Áron szentelt pappá

Sok minden változott a több mint öt évtized alatt, de minden évben megtartották évi egyszeri találkozójukat. A 2020-as székelyudvarhelyin együtt mutatta be a legszentebb áldozatot Csató Béla pápai káplán, tb. kanonok, ny. plébános, aki augusztus elsejétől Székelylengyelfalván szolgál majd, Szabó Dénes c. esperes, volt nagyenyedi, jelenleg nyugalmazott plébános és Sebestyén Domokos, szentszéki tanácsos, nyugdíjasként napjainkban Ákosfalva plébánosa.

Az ünnep szónoka Fodor József püspöki helynök visszaemlékezett szentelésükre, kiemelten Márton Áron püspökre. Vallja, ritkán születik ilyen személyiség, aki halála után negyven évvel is főpásztori etalon, azaz mérték. Szentelendőkként, volt tanítványaiként tiszteletet, engedelmességet ígértek neki és utódainak, majd az első közös szentmisén a kenyér és a bor mellé odatették életük áldozatát is – így indultak az Úr szolgálatára. Isten irgalma és kegyelme tartotta meg őket. Ma is tudják, Kinek a nyomába szegődtek, Kinek a nyomában járnak, és mi a céljuk. A szónok hitet tett amellett is, hogy Jézussal együtt lenni a legnagyobb öröm és földi boldogság.

Forrás: szekelyhon.ro

 

Készülnek a tervek, jövőre elkezdődhet a Székelytámadt-vár felújítása

Elkezdődött a székelyudvarhelyi Székelytámadt-vár restaurálását és felújítását szolgáló beruházás első szakasza: a műemlék teljes rendezésének tervét a Guttmann Szabolcs műemlékvédelmi szakember vezette cég készíti. A tervek elkészülte után újabb közbeszerzést hirdet majd a hivatal, ezúttal az építési munkákra: eszerint leghamarabb jövő év tavaszán kezdődhetnek el a tulajdonképpeni felújítási munkálatok, melyek két évig tartanak mjad.

A városvezetés már tavaly nyáron bejelentette, hogy 5 millió eurónyi európai uniós támogatást nyert Székelyudvarhely a projektre.

A beruházásnak a támogatóval kötött szerződésben megszabott ütemterve van: tavasszal közbeszerzési eljáráson hirdette meg Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a projekt tervezési munkálatait. A tervek elkészülte után újabb közbeszerzést hirdet majd a hivatal, ezúttal az építési munkákra: eszerint leghamarabb jövő év tavaszán kezdődhetnek el a tulajdonképpeni felújítási munkálatok, melyek két évig tartanak mjad.

A pályázati dokumentációban szereplő terv szerint az újjáépítendő Hajdú-bástya kulturális központként fog működni: ötszintes, kilátóval, konferenciateremmel, filmvetítésre alkalmas teremmel, kiállítótérrel ellátott központ épül. A Fóris-bástyában alakítják ki a szabadtéri színpadot. A projekt járulékos hozadéka, hogy teljesen megújul a várfal mellett húzódó Tó utca is, a 101 méteres utcában közművesítés lesz, majd az útfelületre kőburkolat kerül, ugyanolyan, mint a várfalakon belül. Jelentős földmunka is zajlik majd a várfalakon belül, hiszen az évszázadok során megemelődött a járófelület: a felújítás alkalmával az eredeti járószintre ásnak majd le, ide kerül a körös-körül tervezett kőburkolat is.  A munkálatok ütemét úgy tervezik, hogy közben régészeti feltárást is végezhessenek a Haáz Rezső Múzeum szakemberei.