Az emlékművet eredetileg még az I. Világháború idején, 1917-ben állították fel a környékről feltöltött, a Kárpátok hágóin betörő orosz és román csapatok ellen hősiesen – és sokáig sikeresen – küzdő Császári és Királyi 82. Székely Gyalogezred hősi halottainak tiszteletére. Az impériumváltáskor a bejövő románok meggyalázták, majd le is döntötték a szobrot, csak a talapzata maradt helyén. A harcokat túlélő katonák és az elesettek családtagjai így a torzóhoz jártak ki megemlékezést tartani. 1940-44-ben, Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Magyarország része lett, ekkor itt országzászló állott, ami a román uralom visszaálltakor megint elpusztult. A sokat látott talapzatra végül 2000. március 15-én Székelyudvarhely város Szabó János udvarhelyi szobrászművész életnagyságnál nagyobb, I. világháborús honvédet ábrázoló bronz szobrát állította föl, ami ma is látható.